A napokban előkerültek a pécsi rendőrség prevenciós filmjei, amelyek a fiatal lányokat szándékoznak megvédeni, és megelőzni a megerőszakolással és egyéb szexuális bűncselekménnyel kapcsolatos eseteket. A videók szlogenje "tehetsz róla, tehetsz ellene". Mármint a lányok. De vajon pontosan ki tehet róla? Nézzük meg, mit mondanak erről a felelősség filozófiai elméletei.

A szexuális erőszak egy mindenütt meglévő jelenség, ami sajnos hihetetlen mennyiségű ember életét keseríti meg, teszi tönkre naponta. Mégis, sokan vannak, akik szerint a szexuális erőszak áldozatai "maguknak keresik a bajt", "ők (is) tehetnek róla", hogy az eset megtörténik. Vajon védhetőek ezek az áldozat hibáztatására (victim blaming) épülő érvek?

Akik ezeket a megfontolásokat hangoztatják, jellemzően arra gondolnak, hogy ha az áldozat nem öltözött volna/viselkedett volna kihívóan, nem rúgott volna be, stb. nem erőszakolták volna meg. Így tehát - mondják - az áldozat legalább részben felelős azért, ami történt, legalább részben az ő hibája is.

Helytálló ez az érvelés? Így önmagában biztosan nem. Sok olyan tényállás van, ami, ha nem állt volna fenn, a megerőszakolás nem következett volna be. Például ha nem lettek volna szórakozóhelyek, a lány sem mehetett volna el bulizni, és így tovább. Akkor tehát részben az állam is felelős, amiért engedélyezi a szórakozóhelyek működését? Nyilván nem.

Vagy ha nem lettek volna alkoholos italok a szórakozóhelyen, a lány sem rúghatott volna be, és akkor - az előbbi érvelés alapján - nem is erőszakolták volna meg. Akkor tehát részben az italgyárosok, szállítók, pultosok, stb. is felelősek? Ez megint erős túlzásnak tűnik.

Az tehát, hogy valaki valamiféle szerepet játszott abban az oksági láncban, ami a megerőszakoláshoz vezetett még nem elég a felelősséghez. A lány szüleitől kezdve a buszsofőrön át, aki elvitte a kocsmáig, mindenki játszott valamilyen szerepet.

De akkor mi kell ahhoz, hogy valaki ténylegesen hibás legyen a dologban? Milyen fajta szerepet kell játszani az eseményhez vezető oksági láncban ahhoz, hogy valakire azt mondhassuk, legalább részben felelős? A legtisztább eset, amikor valaki tudatosan és szánt szándékkal idézi elő az adott eseményt. Ilyesmiről a lány és a megerőszakolás viszonylatában aligha beszélhetünk.

De nyilván felelősek lehetünk olyasmiért, amit nem szándékozunk megtenni, csupán előre látunk. Például egy részeg sofőr akkor is felelős azért, mert elgázolt egy járókelőt, ha nem azzal a szándékkal ült be az autóba, hogy gyilkoljon, hiszen ebben az esetben is előre látható volt, hogy valami ilyesmi megtörténik.

Ilyenkor a felelősségünk más természetű, mondhatni enyhébb, de nyilván továbbra is fennáll. A kérdés az, hogy ilyen nem szándékolt, de előre látott esemény-e a megerőszakolás. Azaz, kihívóan felöltözve elmenni bulizni egy fiatal lány számára olyan-e, mint részegen beülni a volán mögé: az ember tudja, hogy baj lehet, de vállalja a kockázatot, így amikor tényleg baj lesz, vállalnia kell a felelősséget is?

Hát nem. De miért? Nos, a felelősség filozófiájának egyik alapelve, amit Arisztotelésztől eredeztethetünk, az, hogy az ember csak olyasmiért tud felelős lenni, ami a hatalmában áll, ami felett befolyása van, vagy egyszerűen szólva, ami rajta múlik.

Például ha állok a hegy tetején egy darab kővel, csak rajtam múlik, hogy ledobom-e vagy sem. A kő nem dönthet úgy, hogy nem esik le. Az erőszaktevő esetében azonban a helyzet más: ott egyedül őrajta múlik, hogy az erőszak megesik-e vagy sem.

Míg a kő, ha bizonyos körülmények előállnak, a természet törvényei folytán nem tudja megállni, hogy leessen, az erőszaktevő számára nyitva áll a döntés szabadsága. Bármikor dönthet úgy, hogy nem erőszakol meg senkit. Ezzel szemben a lány nem dönthet afelől, hogy megerőszakolják-e vagy sem. A lány lehet bármilyen kihívó ruhában, ha az erőszaktevő nem dönt úgy, hogy cselekszik, nem fog történni semmi.

A lány tehát nem tud felelős lenni, mivel azért, hogy valamiért felelősek legyünk, az kell, hogy a dolog, amiért felelősek vagyunk, a hatalmunkban, vagy a befolyásunk alatt álljon. Ez a szexuális erőszak áldozatai esetében nem áll fenn. Nem rajtuk múlik, hogy megerőszakolják-e őket vagy sem.

A kavarodás onnan származik, hogy összekeverjük azt, mikor egyszerű eseményekkel, és mikor tudatos emberek cselekvéseivel kapcsolatos felelősségről beszélünk. Mikor azt mondjuk, X a felelős azért, amit Y tett, azt általában úgy értjük, hogy X tett valamit, ami miatt Y úgy döntött, ahogy. De ne felejtsük el, hogy ez nem olyan, mint mikor meglököm a követ és az legurul a hegyről. Y-nak ugyanis, a kővel szemben van választása.

Persze lehet erre azt mondani, hogy az erőszaktevőknek nincs választása. Hogy ők csak hormonjaik által irányított gépek, vagy állatok. Hogy az emberek amúgy is úgy működnek, mint a kövek, csak meg kell lökni őket, és gurulnak, amerre a vérük hajtja őket. Ilyeneket persze lehet mondani, csak akkor ne felejtsük el, hogy egy az egyben értelmetlen felelősségről beszélni. Hogy miért, arról korábban itt volt szó.

Összefoglalva: különbséget kell tenni aközött, hogy valaki felelős valamiért, és aközött, hogy valaki valamilyen szerepet játszik egy oksági folyamatban. Az utóbbiból nem következik az előbbi. Lehet, hogy ha egy lány nem viselkedik kihívóan egy buliban, nem erőszakolják meg. Az is lehet, hogy a kihívó viselkedés statisztikailag növeli a megerőszakolás esélyét. De ebből még nem következik, hogy a lány felelős is azért, hogy megerőszakolják. A felelősség minden ilyen helyzetben azé, akin a tett múlott. És egyedül az erőszaktevőn múlott, hogy az eseményre sor kerül-e, ő ugyanis dönthetett volna úgy, hogy nem tesz semmit.

PS.: nagyon sok fontos dologról nem esett itt szó, például arról, hogy a szexuális erőszak áldozatai nem kizárólag, de még csak nem is elsősorban fiatal bulizó lányok. Arról sem beszéltünk, hogy az áldozat hibáztatásának milyen káros társadalmi következményei vannak. Minderről további infókat találhattok itt, itt,és például itt. A szexuális erőszak filozófiai vonatkozásairól pedig egy jó anyag itt.