A héten bejárta a világot az állítólag történelmi jelentőségű esemény (vagy valami olyasmi) híre: egy számítógép átment a híres-neves Turing teszten. Sokak szerint ez az esemény mérföldkő a mesterséges intelligencia kutatás történetében. Ugyan pár hónapja már írtam erről a témáról, úgy gondoltam, nem mehetek el szó nélkül emellett az esemény mellett. Nézzük tehát meg, mekkora jelentősége is van valójában ennek az egész Turing tesztes balhénak.

Ahogy arról a korábbi, mesterséges intelligenciáról szóló posztban is írtam, a Turing teszt gondolata Alan Turing matematikus 1950-es cikkéből származik. Ebben az írásában Turing azt az álláspontot védelmezte, hogy ha egy számítógép sikeresen képes meggyőzni minket arról, hogy ő egy értelmes ember és nem egy gép, akkor semmi akadálya annak, hogy intelligensnek gondoljuk.

A mostani chatbot a bírák egyharmadát győzte meg arról, hogy ő egy ukrán kisfiú. Vajon azt jelenti ez, hogy eljött a mesterséges intelligenciák kora? Vajon a Eugene Goostman névre hallgató szoftver emberi értelemmel rendelkezik? Vagy ha ő nem is, vajon már csak egy lépésre vagyunk a valódi mesterséges intelligencia feltalálásától? Vajon holnap öntudatra ébred a Skynet? Nos, nem feltétlenül.

1. Attól még, hogy úgy csinál, mintha intelligens volna, nem feltétlenül az

Az első ellenvetés a Turing teszt, mint a mesterséges intelligencia mérésének egy módja ellen elég egyszerű. Abból, hogy valami intelligensnek tűnik, még nem biztos, hogy az. Ahogy a mondás tartja, nem minden arany, ami fénylik. Pláne nem arany az, ami 10-ből csak 3 aranybányászt ver át. A bírák 30%-ának meggyőzése nem elsöprő teljesítmény a chatbot részéről. De még ha mindenki meg is lett volna győzve, az is csak azt jelentené, hogy a gép úgy tud csinálni, mintha intelligens volna, nem azt, hogy, tényleg intelligens.

Fontos megjegyezni, hogy maga Turing sem gondolta, hogy a teszten való megfelelésből kétség kívül következik a mesterséges intelligencia meglétre. Inkább úgy vélte, hogy az egyik valószínűsíti a másikat. Elvégre a többi ember esetében sem tudjuk máshonnan, hogy intelligensek, mint a megnyilvánulásaikból. Ha a többi embernél a megfelelő megnyilvánulásokat az intelligencia jeleként fogjuk fel, akkor vajon a számítógép esetében miért ne járhatnánk el így?

2. A beszéd szimuláció különben sem elégséges jele az intelligenciának

Valóban, az intelligencia kétségkívül több, mint az értelmes beszéd. Nagyon is előfordulhat, hogy valami megadott szabályok alapján össze tud rakni értelmes mondatokat, mégsem működik semmiféle értelmes, mechanizmus a művelet mögött, a dolog maga nem érti, mit is csinál. Ezt a lehetőséget hivatott megmutatni a híres Kínai szoba gondolatkísérlet, amiről itt és az előző M.I.-s cikkben is olvashattok.

Viszont érdemes azt is megjegyezni, hogy az értelmes beszéd nem egy nagyon rossz útjelző az intelligenciához. Elvégre ez egy meglehetősen komplex kognitív folyamat, amit egyáltalán nem könnyű még csak jól szimulálni sem. Nem beszélve arról, hogy nem elég értelmes mondatokat összerakni ahhoz, hogy meggyőzzünk valakit arról, értelmes emberek vagyunk. Ehhez megfelelően kell következtetünk, nem mondhatunk magunknak ellent folyton, meg kell tudnunk oldani alapvető logikai problémákat, ehhez pedig nem elég, ha jól tudjuk formálni a mondatokat.

3. Különben is, mi az az intelligencia

A filozófiát igazából ezekért a kérdésekért szeretjük, már csak azért is, mert ezek a legnehezebbek. Ha jól megnézzük, a mesterséges intelligencia kutatók egy rakás dolgot értenek intelligencián, például a képességet a következtetésre, probléma megoldásra, tanulásra, és így tovább. Ezek mindegyike nyilván nem tesztelhető hatékonyan egy félórás csevegés keretein belül. Tehát jogosan vethetné fel valaki, hogy a Turing teszt egyáltalán nem alkalmas az intelligencia mérésére.

Ez persze csak technikai ellenvetés, de azt hiszem, bujkál itt valami komolyabb elgondolás is. Valamiért az intelligencia fogalmát, aminek ezeknek a gépeknek meg kellene felelni, az emberi intelligencián modellezzük. Valamiért az az eszményképünk, hogy egy gépi intelligencia akkor jó, akkor valós, ha olyan, mint az emberi, sőt, ha meg sem tudjuk megkülönböztetni az emberitől.

De miért gondolnánk, hogy egy gépi intelligenciának szükségképpen ilyennek kell lennie? Elvégre egy számítógép nyilván egészen más tervezési alapelvek mentén épül fel, mint egy emberi lény (már ha utóbbinál vannak ilyenek). A számítógépekben manapság van egy központi számítási egység (processzor), az emberi agyban legjobb tudomásom szerint nincs. A számítógépek sokkal több adatot sokkal gyorsabban kezelnek, mint mi emberek. Miért gondoljuk ilyen különbségek megléte mellett, hogy az intelligencia standardját az ő számukra is mi állítjuk?

Mára ennyi gondolatébresztést gondoltam a Turing tesztről, a végső igazságokat egy más alkalommal mondom el, de ha gondoljátok, szóljatok hozzá, és talán több is kiderül.